A dédnagyapámnak, Bihary Károlynak hatalmas íróasztala volt. Noha soha nem
láttam őt írni az asztalnál, igen tetszett a méltóságteljes karosszék, a nagy
asztali lámpa, a bőrborítású mappa. Soha nem nyúltunk hozzá – nem mondta senki,
hogy nem szabad, de éreztünk, hogy az tiszteletteljes felségterület. Az asztal
sarkán áll egy kisebb fém oroszlán márványtalpon – sokszor el-elnézegettem
kunkorodó farkát, szerettem volna megsimogatni, de nem volt soha merszem hozzá.
Mellette volt egy féltenyérnyi márványdarab, amin betűk és egy cakkos szélű
alakzat rajzolódott ki valamilyen fémből.
 | |
| Elrejtett papírlap... |
Alig lehettem magasabb, mint az asztal, a szélébe
kapaszkodva kukucskáltam: vajon mi lehet? Elmúlt még néhány nyár, magasabbra
nőttem, jobban láttam azt a kis márványdarabot, és már a betűk sem voltak
ismeretlenek.
Nem! Nem! Soha!
Kibetűztem ezt az értelmetlenséget. Néztem a furcsa, lapos
alakzatot – hát azzal sem tudtam mit kezdeni. Azon a nyáron minden délutáni
szieszta idején belopóztam csöndben, és néztem ezt a valamit, hátha felfedi
titkát. Mert biztosan titok volt – nem is mertem megkérdezni, ugyan mi ez.
(1970 körül jártunk akkor…)
 |
| Bal oldalon: dédnagyapám katonaként, 1917. |
Jóval később kezembe került egy régi térkép – mindig
szerettem térképeket nézegetni. A Nagy Magyarország térképe volt, és egyszerre
bevillant: mintha ezt a formát, a határ alkotta girbegurba vonalat mintha
láttam volna már valahol… napokba telt, mire eszembe jutott. A márványlap a dédapám íróasztalán! És
legközelebb megszemléltem jobban. Apám kérdéseimre megint kitérő válaszokat
adott, és valójában a dolgok értelmét csak jóval később, a rendszerváltás után,
felnőtt fejjel értettem meg.
Soha nem beszéltek róla, pedig Trianon is hozzájárult ahhoz,
hogy a család szétszakadjon. Dr. Bihary Károly, az üknagyapám Beregszászról
származott, később Budapesti Állami Siketnéma Intézet tanára, majd egy hasonló
váci intézmény igazgatója lett. A Halmos család egyik ága Zólyom környékéről
származott, a Szoók anyai ágon és a Palikék Nagyszebenből. És akkor nem is
beszéltem a kiterjedtebb családi kapcsolatoktól, a pöstényi Konkoly-Thegékről, az
ipolysági Berkó-ágról, és a Gregersen Építővállalatról, melynek hanyatlása
éppen Trianonnal kezdődött, hiszen munkáikat az egész Nagy Magyarország
területén végezték, és az alapanyaghoz, a jó minőségű faáruhoz a Kárpátokban
lehetett hozzájutni…
 |
| 1918. balról az 5. Bihary Károly |
A hallgatás évei elhalványítottak sok-sok emléket, eltűnt a
süllyesztőbe temérdek olyan apró kis szál, amely a gyökereinknek része volt.
Eltépett hajszálgyökere.
